Kisunyom község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 385 fő
Terület: 10 km²
Népsűrűség: 38,5 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A falu Szombathelytől 10 km-re délre 87. számú főút mellett a Sorok partján fekszik. Határos települések: Szombathely, Ják, Balogunyom, Egyházasrádóc, Sorokpolány.

Nevének eredete

Nevét középkori birtokosairól a Hermán nemzetségből származó Unyaniakról kapta. A név valószínűleg szláv (Unin) eredetű. Előtagja a szomszédos Nagyunyomtól különbözteti meg.

Története

Ősidők óta lakott hely, határában kőkorszaki és bronzkori leleteket találtak. Területén állt egykor Zsidóvár. [1] A falut 1318-ban Unon néven említik először. 1340-ben Hunyan, 1346-ban Eghazas Vnyan, 1356-ban és 1410-ban Vnyan, 1430-ban Wnyan néven szerepel. [2] A középkorban a Hermán nembeli Unyaiak birtoka. Szent Mihály temploma középkori eredetű, 1438-ban már említik.

Fényes Elek szerint "Kis-Unyom, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez 1 1/2 óra a körmendi országutban: 350 kath., 20 ref., 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Határa róna és jó buzát terem; legelője elég. Birják Szegedy, Miskey, Egerváry, s m. t." [3]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiája szerint "Házainak száma 40, a lakosoké 457, akik mind magyarok és r. kath. vallásuak. Vasúti állomása, postája és távírója helyben van. A község a Sorok patak mellett fekszik és körjegyzőségi székhely. E régi nemesi községnek nevezetesebb birtokosai voltak a Miskey –, Málik –, Bácsmegyei – és Szegedy -családok. Plébániája 1698-ban már virágzott. Temploma 1869-ben leégett, de újra építették." [4]

1910-ben 484 magyar lakosa volt.

Nevezetességei

Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű, a 18. században átépítették. 1869-ben leégett, de újjáépítették. Oltárképét Anton Spreng osztrák festő festette 1808-ban.
A faluban Reissig-kastély áll, egykori tulajdonosa Reissig Ede Vas vármegye főispánja volt.

Következő községek

További községek